A magyar nyugdíjrendszer története

Basky Balázs I 2021.06.30. Nyugdíj
magyar nyugdíjrendszer története

A magyar nyugdíjrendszer története csupán a huszadik század elejéig nyúlik vissza. Mégis számos változáson ment keresztül az elmúlt cirka száz évben. Az alábbi cikkben végigmegyünk a legfontosabb állomásokon. Megismerheted a nyugdíjrendszer problémáit, és arra is választ fogok adni, hogyan előzhető meg a nyugdíjrendszer összeomlása. Csapjunk bele!

A magyar nyugdíjrendszer kialakulása

Az öregségi nyugdíj mára az életünk egyik legtermészetesebb szociális ellátási formájává vált. Szinte el sem tudjuk nélküle képzelni az életünket. Érdekes módon azonban a ma ismert időskori juttatás 1929 előtt gyakorlatilag nem létezett. 

A kezdeti lépések

A XX. század elején már alakult néhány vállalati magánnyugdíjpénztár. A munkások egyes csoportjai, például a bányászok, szintén beléphettek az időskori ellátást biztosító szövetkezetekbe. Ám ezek még önkéntesek voltak, nem képezték a társadalombiztosítás részét.

A magyarországi nyugdíjrendszer története az első nyugdíjtörvénnyel 1929-ben vette kezdetét. Az ipari forradalom a vidéki lakosság nagy részét a városba vonzotta, ahol sokan nem találták meg a szerencséjüket. A perspektívátlan tömegek megsegítéséhez állami segítségre volt szükség, a helyzetet pedig csak rontották az első világháború következményei. 

A cél az időskori szegénység megelőzése

1929-ben ezért az akkori magyar kormány úgy döntött, hogy a már javában formálódó társadalombiztosítási rendszert egy új elemmel egészíti ki. Ez volt az időskori szegénységet megelőzni hivatott nyugdíj. Az első törvénycsomag azonban sok szempontból különbözött a mai rendszertől. Egyrészt az “ősnyugdíj” még kizárólag a munkásoknak és a 6000 pengőnél nem nagyobb jövedelmű magánalkalmazottaknak járt. Az iparosoknak, kereskedőknek, a háztartási alkalmazottaknak és a mezőgazdaságban dolgozóknak nem. A korhatárt 65 évnél állapították meg, ami azért is vicces, mert tizenöt évvel meghaladta az akkoriban várható élettartamot. A nyugdíj összege pedig még az alapvető szükségletek ellátására sem volt elég.

A felosztó-kirovó rendszer előtt

Jelentős különbség volt még, hogy az akkori nyugdíjat nem a felosztó-kirovó, hanem egy úgynevezett várományfedezeti rendszer szerint finanszírozták. Lényege, hogy a nyugdíjra jogosultak járulékai egyéni számlákon gyűlnek, az összeget pedig az állam tőkésítette, és befektetési alapokban kamatoztatta. A mostani unit-linked életbiztosítási konstrukciók gyakorlatilag egy ehhez hasonló rendszerben gyarapodnak.

A nyugdíjrendszer problémái két világháború között

A várományfedezeti rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A befektetési alapoknak köszönhetően jelentős tartalék halmozódott fel az állami kasszában. Így a két világháború között már a házi cselédekre, néhány köztisztviselői körre, valamint a gazdasági munkavállalókra is kiterjesztették a törvényt. 

Mivel a munkáltatók és a lakosság nagy része tisztában volt a hatalmas mennyiségű felhalmozódott összeggel, további könnyítéseket követeltek. A munkáltatók a járulékok csökkentését, a nyugdíjra jogosultak pedig a korhatár leszállítását szerették volna. 

A második világháború és az akkori kormány rossz döntései miatt azonban a negyvenes évek végére az állami nyugdíjvagyon gyakorlatilag elporladt. A Sztójay Döme vezette kormány a felhalmozódott tartalékból finanszírozta a második világháborús kiadásokat. Ezzel együtt pedig, hogy megőrizzék népszerűségüket, felelőtlen és megalapozatlan jogkiterjesztésbe kezdtek. A nyugdíjkorhatárt 60 évre szállították le, az alapnyugdíjat pedig a négyszeresére növelték, az állami vagyon pedig így gyorsan elapadt.

Nyugdíjreformok a második világháború után

Az állami nyugdíjrendszert a második világháború után gyakorlatilag a nulláról kellett újjáépíteni. Ekkor vezették be a máig érvényes felosztó-kirovó rendszert. Ennek értelmében innentől kezdve az aktív munkavállalók jelen időben befolyt járulékaiból finanszírozták az idősek ellátását. A nyugdíjkorhatárt ugyan meggondolatlanul szállították le a háború idején, politikai okokból továbbra sem mertek hozzányúlni. A nők nyugdíjkorhatárát 55 évben, a férfiakét pedig 60 évben állapították meg. 

Nézd meg, mennyi 2021-ben Magyarországon a nyugdíjkorhatár.

Az ötvenes és hatvanas évek fordulójára, más-más feltételekkel, de gyakorlatilag minden magyar állampolgár jogosult lett az időskori juttatásokra. Az iparosok és kereskedők, valamint a mezőgazdasági munkások is részesülhettek nyugdíjban, bár ez utóbbi réteg csak 65 éves korától fogva. A rész-, és kiegészítő nyugdíjakkal, különböző járulékkulcsokkal, egyedi szabályozásokkal, és különböző korhatárokkal tarkított nyugdíjrendszer azonban túl bonyolult volt. Hamarosan szükségessé vált egy egységesebb, egyszerűbb törvénycsomag bevezetése.

Erre adott választ az 1975-ös nyugdíjreform, amely már számos kedvezményt tartalmazott. A mezőgazdasági dolgozók korhatárát lecsökkentették a munkások szintjére (60, illetve 55 év), a nyugdíjplafont a kereset 75%-ban állapították meg. Ám ahhoz, hogy a rendszer továbbra is fenntartható legyen, folyamatosan növelni kellett a járulékokat. 

A magyar nyugdíjrendszer alakulása az 1990-es évektől 2020-as évekig

A törvényhozókban már az 1950-es években felmerült, hogy a felosztó-kirovó rendszer minden bizonnyal nem lesz sokáig tartható. Ám akkoriban még bíztak abban, hogy a jövő nemzedéke jóval terhelhetőbb lesz az akkorinál. A nyolcvanas évekre ez az elgondolás erősödött. A rendszerváltás után egyértelművé vált, hogy a nyugdíjrendszer Magyarországon érdemi változások nélkül újból hamar összeomolhat. 

A kilencvenes években számos reformötlet látott napvilágot, melyek közös vonása a hárompilléres struktúrában mutatkozott meg. Ekkoriban merült fel először, hogy az állami alapnyugdíjat ki kellene egészíteni. Ezek a következők voltak: egy, a szorosan munkában töltött évek alapján számolandó munkanyugdíj, valamint egy önkéntes takarékossági pillér. 

Az állami nyugdíj kiegészítése

1998-ban végül a Horn-kormány bevezette a kötelező magánnyugdíjpénztárak rendszerét (MANYUP). Ezzel többé-kevésbé megvalósult a hárompilléres elgondolás, ám a gyakorlatban ez sem oldotta meg a felosztó-kirovó rendszer problémáit. Az elöregedő korfa és az egyre magasabb várható élettartam következtében egyre nagyobb teher nehezedett az állami nyugdíjkasszára. 2010-ben pedig a MANYUP-vagyon államosítása vált szükségessé.

A nyugdíjrendszer Magyarországon 2010 óta kétpilléres. Az állami nyugdíjon kívül kizárólag az nyugdíj-előtakarékosságra számíthatunk, mint nyugdíjkiegészítési opcióra. Ezeknek a formáit az állam jelentős szja-visszatérítéssel támogatja. Erre pedig minden bizonnyal szükségünk is lesz hosszú távon. 

Az átlagnyugdíj összege hazánkban 2021-ben csökkenő tendenciát mutat. 2014-ben az időskori ellátás összege átlagosan a nettó átlagkereset 66,7%-át tette ki. Ez az összeg 2019-ben 51,8% volt. Ez pedig, ahogy a huszadik század elején, az általános szükségletek ellátására is aligha elég.

Itt találsz még infót a nyugdíjrendszer nemzetközi történetéről is.

Fontos az öngondoskodás!

Ezekből az adatokból is világosan látszik, hogy hamarosan újabb nyugdíjreformra lesz szükség. Ám azt, hogy ez pontosan mikor fog eljönni, nem lehet biztosan megmondani. Az állami nyugdíj előre láthatólag nem lesz elég az alapvető szükségletek kielégítésére sem, Sőt az sem biztos, hogy egyáltalán lesz. Ezért mindenképpen érdemes valamilyen államilag támogatott nyugdíj-előtakarékossági megoldásban gondolkodni. Amennyiben szeretnél te is befektetni a jövődbe, de nem tudod, hogyan vágj bele, fordulj hozzánk bizalommal! Mi segítünk feltérképezni neked az elérhető nyugdíjbiztosítási lehetőségeket! Igyekszünk rámutatni azokra a konstrukciókra, amik minden szempontból megfelelnek az igényeidnek.


A leírtak a blog írójának a személyes véleményét tükrözik, nem minősülnek ajánlatnak, kötelezettség vállalásnak, üzleti vagy befektetési, biztosítási javaslatnak, vagy felhívásnak. Konkrét biztosítási, vagy egyéb befektetési elképzelés esetén előzetesen mindenképpen konzultálj szakemberrel annak érdekében, hogy a személyes körülményeid és lehetőségeid alapján a lehető legjobb döntést hozhasd meg. 

Tetszett a cikk? Kérdésed van a témával kapcsolatban? Írj közvetlenül nekem!

advisor
Basky Balázs

biztosítási szakértő

    Küldés
    mood
    Back to the top