Mennyi az átlagnyugdíj ma Magyarországon? A kérdésre egyszerű a válasz, ám fontos tisztázni, hogy ez a szám önmagában nem jelent semmit. Az átlagszámítás ugyanis általában inkább megszépíti, mintsem tükrözi a valóságot. Ahhoz pedig, hogy valós képet kapjunk a hazai nyugdíjhelyzetről, érdemes alaposabban górcső alá venni a rendelkezésre álló számokat. Az alábbi cikkben szó lesz arról, hogy miért is csalóka az átlagnyugdíj. Mi fán terem a medián, és arról is, hogy hogyan kaphat valaki akár milliós nyugdíjat az államtól?
Mit jelent az átlagnyugdíj fogalma?
A nyugdíjak átlagértéke alatt az összes folyósított nyugdíj egyszerű átlagszámítással nyert számadatát értjük. Az átlagnyugdíj Magyarországon 2023 januárjában a KSH szerint 190 606 Ft. Ha pedig kizárólag az öregségi nyugdíjak értékét vesszük alapul, akkor egy átlagos nyugdíjasnak 208 168 Ft-ból kell gazdálkodnia egy hónapban.
Ez az összeg nemzetközi viszonylatban nem számít rossznak. A nyugdíjak keresetpótló képességéről európai szinten utoljára 2017-ben készült felmérés. A hazai időskori ellátás ebben az összehasonlításban 0,6 százalékponttal az európai átlag felett maradt. Hozzá kell tenni, hogy 2017-ben az átlagnyugdíj Magyarországon az egy főre jutó nettó nominális átlagkereset 58,3 százaléka volt. Az utolsó elérhető hivatalos adat szerint 2021-ben ez a szám 49,2%-ra csökkent, majd a sorozatos nyugdíjemelések és 13. havi nyugdíjnak köszönhetően 2023 januárjára 57%-ra emelkedett. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy egy friss EU-s összehasonlításban már nem teljesítenénk ilyen jól.
Ám ahogy minden átlagadatot, úgy az átlagnyugdíjak összegét is fenntartásokkal kell kezelni. Ezek az értékek ugyanis csak látszólag képeznek jó viszonyítási alapot. Az átlagszámítás gyakran torzítja a valóságot, főleg akkor, ha nagy szélsőségek tapasztalhatók a vizsgált adatok között. A hazai nyugdíjak esetében is ez a helyzet.
Mi a különbség az átlag és a medián között?
Ha szeretnénk megismerni egy adathalmaz reális középértékét, az átlag helyett érdemes inkább az úgynevezett mediánt figyelembe venni. De mi a különbség pontosan a medián és az átlagszámítás között?
Az átlagolás során a nyugdíjak összegének számtani közepe kerül kiszámításra. A medián pedig azt mutatja meg, hogy mi az az érték, aminél pontosan annyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet. Lássunk egy példát!
Számoljuk ki az következő adathalmaz átlagát és mediánját: 1, 3, 115, 116, 140, 20 000.
Az átlagszámításhoz adjuk össze az adatokat, majd osszuk el azt az adatok számával. A fenti halmaz átlaga eszerint:
(1 + 3 + 115 + 116 + 140 + 20000) / 6 = 3396.
A medián ezzel szemben egy adatsor középértéke. Amennyiben páratlan számadat áll rendelkezésre, az adott halmaz mediánja a növekvő sorrendbe állított adatok közül a középső. A fenti példában azonban páros számú adatot vizsgálunk. Ekkor a középső két érték számtani közepét kell kiszámítanunk.
1, 3, 115, 116, 140, 20 000 → (115 + 116) / 2 = 115,5
Ebből a példából jól látszik, hogy mi a probléma az átlagszámítással. A vizsgált adathalmaznak esetünkben jóval alacsonyabb a mediánértéke, mint az átlag. Ez pedig elsősorban az adathalmaz egyik kiugró értékeknek (20 000) köszönhető.
Az átlagnyugdíj torzulásának oka
Mivel Magyarországon jelenleg nincs nyugdíjplafon, így a hazai nyugdíjak összegének határa szó szerint a csillagos ég. A KSH adatai szerint 2023 januárjában egy év alatt majdnem négyszeresére nőtt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek a havi járandósága meghaladja a 500 ezer forintot. 2022. januárjában még 9 ezer idős kapott 500 ezer forint feletti öregségi nyugdíjat, 2023 év elején pedig már 35 ezren részesültek ilyen magas ellátásban. Ez a szám 2021-ben 4563 fő volt. Ebből 106-an 1 000 000 Ft feletti, 11-en pedig 2 000 000 Ft összegű vagy azt meghaladó öregségi nyugdíjban. Ezek az adatok pedig torzítják az átlagnyugdíj értékét.
Ez a torzulás jól látszik a 2023-es nyugdíjak átlag- és mediánértékének különbségéből is. A KSH adatai szerint az öregségi átlagnyugdíj Magyarországon 2023-ban közel 208 000 Ft-ra tehető. A Magyar Államkincstár az öregségi nyugdíjasok teljes ellátásának mediánértékét 2023 januárjára vonatkozóan havi 185 000 Ft-ban állapította meg. Ez 11%-kal alacsonyabb, mint az átlagnyugdíj. A medián érték lényege, hogy az öregségi nyugdíjasok körének egyik fele ennél kevesebb nyugdíjat kap, míg a másik fele ennél magasabbat. Ugyanebben az évben a minimálbér összege 232 000 Ft.
Hogyan oszlik meg a nyugdíj Magyarországon a nyugdíjasok között?
A KSH által készített nyugdíjtanulmányokban legtöbbször az átlagértékekkel találkozunk a mediánérték helyett. Mivel természetesen nem ismerjük egyenként a kétmillió magyar nyugdíjas számára folyósított pontos összeget, így mediánszámításra sincs otthon lehetőségünk. A nyugdíjak eloszlása azonban pontosabb képet adhat a valós helyzetről!
A KSH adataiból járásokra lebontva tanulmányozhatjuk a folyósítások eloszlását. Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten 248 415 forint volt, amely a legmagasabb az országban. Ez az országos átlagnál 40 ezerrel magasabb, a legalacsonyabb értékeknél (Bács-Kiskun vármegye) átlagát 63 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál magasabb összegű ellátást kaptak Fejér, Pest, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyében. 190 ezer forintnál kevesebbet pedig Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A legalacsonyabb értékek a dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi és az észak-alföldi Csengeri járásban 160 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga.
Mit jelent a luxusnyugdíj és kik kapnak ilyet?
A korábbi bekezdésekben felmerült, hogy Magyarországon egy maroknyi nyugdíjasból álló réteg extrém magas havi folyósításban részesül. Őket hívjuk luxusnyugdíjasoknak. De hogy kaphat mégis valaki akár milliós összegű juttatást az államtól? Nos, ahogy az az előzőekben kiderült, Magyarországon nincs nyugdíjplafon. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy mindenkinek legalább annyi nyugdíj jár, amennyivel munkás évei során, járulékok formájában hozzájárult a közös nyugdíjkasszához. Ha valaki például életének túlnyomó részét vezető pozícióban töltötte, az élete során több száz millió forint járulékot fizetett be. Ez pedig hosszú szolgálati idővel párosítva minden bizonnyal luxusnyugdíjat fog eredményezni.
Sok szakértő szerint azonban a jelenlegi rendszer nem méltányos. Ezért mindenképpen szükség lenne a világ számos országában bevezetett járulékplafon bevezetése, vagy legalább a havi nyugdíjminimum felemelése. Ez utóbbi jelenleg Magyarországon csupán 28 500 forint.
Az átlagnyugdíj alakulása – régen és most
Jelenleg hazánkban a riasztó szélsőségektől eltekintve a nyugdíjasok nagy része az átlagnyugdíj körüli összegből él. Ahogy az már a cikk elején is elhangzott, nemzetközi viszonylatban a 150 000 forintos összeg nem számít rossznak. A rendelkezésre álló statisztikák azonban aggasztóak. A nyugdíjak ugyan az elmúlt húsz évben összegszerűen évről évre nőttek, a havi nominális nettó átlagkeresethez képest azonban 2014 óta folyamatos csökkenő tendenciát mutatnak. Míg 2014-ben az átlagnyugdíj Magyarországon az átlagkereset 67,6%-a volt, addig ez az érték 2023 év elejére ez a szám a kormány nyugdíjemelései ellenére is 57%-ra csökkent.
Fontos észrevenni, hogy az állam az utóbbi években jelentősen támogatta a nyugdíjcélú öngondoskodási formákat (nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla,önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás).
Erről bővebben itt olvashatsz: Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény: Mire és mennyi adójóváírást ad az állam?
Ez azt jelenti, hogy az állam is igyekszik mindenkit öngondoskodásra sarkallni. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer sokáig már nem fenntartható. Könnyen előfordulhat, hogy a nyugdíjak reálértéke az elkövetkező években még drasztikusabban fog csökkenni.
Erről itt olvashatsz részletesebben: A felosztó-kirovó rendszer működése és a nyugdíjkatasztrófa.
Havi 208 000 forintból már most sem egyszerű megélni, így fontos, hogy gondoljunk a jövőnkre. Ne csak a nyugdíjba vonulásunk előtt 5-6 évvel kezdjünk el tartalékolni.
Amennyiben szeretnéd biztosítani magadnak a gondtalan nyugdíjas éveket, de nem tudod hogyan kezdj neki, fordulj hozzánk!
Mi segítünk eligazodni a különböző öngondoskodási formák között! Igyekszünk megtalálni számodra azt a megoldást, ami minden szempontból megfelel az elvárásaidnak és a lehetőségeidnek egyaránt.
A leírtak a blog írójának a személyes véleményét tükrözik, nem minősülnek ajánlatnak, kötelezettség vállalásnak, üzleti vagy befektetési, biztosítási javaslatnak, vagy felhívásnak. Konkrét biztosítási, vagy egyéb befektetési elképzelés esetén előzetesen mindenképpen konzultálj szakemberrel annak érdekében, hogy a személyes körülményeid és lehetőségeid alapján a lehető legjobb döntést hozhasd meg.
