Magánnyugdíjpénztár – jobban jártak, akik maradtak!

Egyeki Bálint I 2020.12.08. Megtakarítás, Nyugdíj
Magánnyugdíjpénztár - jobban jártak, akik maradtak!

Ugyan a magánnyugdíjpénztár rendszer (MANYUP) megszüntetése óta már közel tíz év eltelt, a témát övező tévhitek negatív hatása a mai napig érzékelhető. A magyarok bizalmatlanok a nyugdíjcélú megtakarításokkal, hisz attól tartanak, hogy az állam elveszi a pénzüket.

A jelenlegi nyugdíjrendszer mellett azonban nem félretenni hatalmas felelőtlenség, főleg a fiatal munkavállalóknak. Az alábbi írásban igyekszem eloszlatni a magánnyugdíjpénztár körüli félreértéseket, és megmutatom, hogy valójában nem is jártak olyan rosszul azok, akik a nemzeti fősodorral szembemenve a magánpénztárakban hagyták a megtakarításaikat. 

Mi is pontosan a magánnyugdíjpénztár (MANYUP)?

A magyar nyugdíjrendszer az 1989 után bekövetkező társadalmi és demográfiai változások miatt jelentős átalakításra szorult, a kilencvenes évek második felében ezért egy úgynevezett hárompilléres rendszer bevezetésére került sor.

Első pillér: felosztó-kiróvó rendszer

A modell első pillére a felosztó-kirovó rendszer, ami tulajdonképpen a mai napig működő állami nyugdíjkassza. Lényege, hogy az idős állampolgárok ellátását a kereső állampolgárok finanszírozzák nyugdíjjárulék és nyugdíjadó formájában. Egy elöregedő társadalom esetén, amilyen a magyar is, ez a finanszírozási forma önmagában túl nagy terhet ró az államra és az adófizetőkre, hisz a nyugdíjasok száma szélsőséges esetben meghaladhatja a munkavállalókét, ez pedig államcsődhöz vezethet.

Második pillér: magánnyugdíjpénztári rendszer

Emiatt hozta létre a Horn-kormány 1998-ban, második “tartópillérként” a magánnyugdíjpénztári rendszert. Ezekbe a pénztárakba annak idején az állam átcsoportosította a jövedelmekből levont nyugdíjjárulékok 25%-át, amelyet állampapírokba és részvényekbe fektetett, a megtakarításokat pedig névre szóló számlákon gyarapította. A hosszú távú terv az volt, hogy a MANYUP-tagok nyugdíjának háromnegyede kerül majd ki a felosztó-kirovó rendszerből, negyedét pedig a megfialtatott magán-nyugdíjpénztári megtakarítás adja majd. 

Az államosítás okai

Az ambiciózus reform azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az felosztó-kirovó és a MANYUP pillér fenntartása külön-külön is nagy terhet rótt az államra, a nyugdíjakat pedig egyre nehezebben tudták kifizetni a magánnyugdíjpénztárba átcsoportosított összeg hiánya miatt. 

2009-re aztán a magánnyugdíjpénztári rendszer tökéletlenségéből kifolyólag közel 1,5%-os (354,1 milliárd forintos) hiány keletkezett az államháztartásban, 

így a nem sokkal később hivatalba lépő Orbán-kormány úgy döntött, államosítja a magán-nyugdíjpénztári rendszert, a felhalmozódott pénz egy részét pedig visszaforgatja az állami nyugdíjkasszába.

Lopás vagy jogszerű államosítás?

2010-re a MANYUP-tagok száma meghaladta a 3 millió főt, a megtakarítások értéke pedig a 3000 milliárd forintot. A magyar állam ebben az időszakban jelentős adósságot halmozott fel mind a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF), mind pedig az Európai Unió felé, a rosszul működő nyugdíjrendszer átalakításával pedig nem lehetett tovább várni, mivel csak égette a pénzt. 

Az állam NEM lopta el a nyugdíjat!

A MANYUP-okban felhalmozódott összeg visszaforgatását viszont sokan úgy élték meg, hogy az állam egy tollvonással megfosztotta őket a megtakarításaiktól. Valójában viszont nem ez történt. A magánnyugdíjpénztári számlák tőkealapját ugyanis a mindenkori nyugdíjjárulék 25%-a képezte, ez a pénz pedig sohasem volt a miénk, az mindig is az állam felé kötelezően fizetendő közteherviselésnek számított. A kormány a 2011-es államosításkor csupán ezt az összeget forgatta vissza a nyugdíjalapba, az ezen felüli kamatot és az esetleges önkéntes befizetéseket, amiket a MANYUP-tagok a leadózott jövedelmükből tettek félre, visszafizették.

A MANYUP-rendszer “bedarálása” viszont, annak ellenére, hogy teljesen jogszerű és logikus lépés volt, hosszútávon mégiscsak károsnak bizonyult. 

Egyrészt az intézkedés diszkriminatív törvényi keretei miatt, másrészt azért is, mert rossz kommunikáció következtében legalább egy egész évtizedre aláásta a magyar emberek bizalmát a nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben.

A MANYUP nem tűnt el

2011-ben a MANYUP-ot nem törölték el mindenestül a föld színéről, hanem enyhén szólva kedvezőtlen törvényi kereteket szabtak a tagok számára. A törvénymódosítás értelmében azok az állampolgárok, akik bent szerették volna tartani a megtakarításukat a MANYUP-ban, nem lettek volna jogosultak az állami nyugdíjra.

Ezen az igen kirekesztő és egyébként hibás törvényen egy éven belül változtattak, ám a magánnyugdíjpénztári tagok 97%-a ekkorra már úgy döntött, visszalép az állami rendszerbe. Hosszú távon azonban mégiscsak az a mindössze 102 ezer ember járt jól, aki nem engedett az állam nyomásának. 

Mi van ma a MANYUP-osokkal?

Az a magánnyugdíjpénztári rendszer, amit egykor ismertünk, mára teljesen megszűnt. Míg induláskor az országban összesen 33 különböző pénztárhoz lehetett csatlakozni, addig ez a szám 2020-ban 4-re csökkent, ezek a pénztárak pedig új tagok számára nem elérhetők.  A MANYUP-ban hagyott összeg ugyan továbbra is állampapírokba és részvényekbe fektetve gyarapodik, ám a járulék már nem adódik hozzá hónapról hónapra – a tagok a leadózott jövedelmükön felül fizetett tagdíjjal növelhetik a tőkét.

Ez persze nem kötelező, ám egy 2014-es törvénymódosítás értelmében ha egy pénztár tagjainak legalább 70%-a nem fizet rendszeresen tagdíjat, akkor annak a pénztárnak be kell zárnia. A törvény pontos szövegét itt találod (244 §): 2014. évi XCIX. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról.

Azok a tagok azonban, akik a mostoha jogi körülmények között is kitartottak a nyugdíjcélú megtakarítás ezen formája mellett, az utóbbi években különösen jól jártak. 

Duplázódó megtakarítások

Akinek 2010 végén egymillió forint volt MANYUP-számláján, és azóta nem nyúlt hozzá, annak 2020 januárjára csaknem duplájára nőtt a megtakarítása! A befektetett pénzekre ugyan a márciusi, koronavírus-járvány okozta 30%-os tőzsdei visszaesés nem volt jó hatással, ám 2020 szeptemberére elfogadhatóvá stabilizálódott a piac, a veszteséget pedig ezek a befektetések behozták. 

Fontos egyébként megemlíteni, hogy a tőzsde beszakadása esetén nem érdemes pánikolva hozzányúlni a megtakarításokhoz. Ezek az árfolyam-ingadozások ugyanis időszakosak, és nem igazán nyomnak a latba az olyan hosszú távú befektetések esetén, mint az életbiztosítás vagy a nyugdíjcélú megtakarítás. A lényeg az, hogy mikor lépünk be és lépünk ki a tőzsdéről, ha pedig a nyugdíjkorhatárt csak évek múlva érjük el, egy esetleges ingadozás miatt nem érdemes kivenni a pénzt. 

Harmadik pillér: önkéntes nyugdíjcélú megtakarítás

Ahogy azt már fentebb is említettük, a magánnyugdíjpénztári rendszer erőszakos és hirtelen történt államosítása az emberek bizalmát is aláásta a nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben. Az emberek azt hiszik, az állam megfosztotta őket a pénzüktől, ezt pedig bármikor megtehetik a jövőben is. 

A hárompilléres rendszer harmadik pillére azonban pont az önkéntes megtakarítások adták, azt pedig kevesen tudják, hogy ez a pillér a mai napig létezik, ráadásul jelentős állami támogatással lehet igénybe venni! 

Ha önkéntes, nyugdíjcélú megtakarításba szeretnél kezdeni, három különböző formában gondolkodhatsz: a nyugdíj-előtakarékossági számlában (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztárban (ÖNYP) és a nyugdíjbiztosítási portfólióban.

Ha szeretnél bővebben olvasni a fenti megtakarítási formákról, akkor olvasd el előző írásunkat: Nyugdíj megtakarítási formák – Nyugdíjbiztosítás, ÖNYP, NYESZ.

A három megtakarítási formában közös, hogy mindegyik évi 20%-os állami támogatással vehető igénybe, ami az ÖNYP-nél 150, a biztosításoknál 130, a NYESZ esetében pedig 100 ezer forintban lett maximalizálva. 

Ezekre a megtakarításokra ráadásul a tévhittel ellentétben az állam semmilyen körülmények között nem teheti rá a kezét. 

A befizetés ugyanis nem a járulékokból, hanem a már leadózott jövedelemből történik, így a számlán lévő pénz 100%-ban téged illet, kivéve akkor, ha idő előtt veszed ki a megtakarításodat.

Muszáj megtakarítani!

A 2011-es államosítás ugyan rövid távon megoldotta a nyugdíjproblémát, ám ezzel újra egypilléressé tették a rendszert, amit az elöregedő társadalom ugyanúgy veszélyeztet, mint harminc évvel ezelőtt.

Manapság kötelező magánnyugdíjpénztár híján nem vagyunk rákényszerítve a spórolásra, ám fontos észben tartani, hogy a jelenlegi rendszer sem tartható fenn.

Végső soron pedig könnyen megeshet, hogy a 10-15 év múlva nyugdíjba vonulók már semmilyen havi juttatásban nem fognak részesülni. 

Védőhálóra tehát mindenképpen szükség van. Ám bármelyik nyugdíjcélú megtakarítást is választod, mindegyik hosszú távú elköteleződést jelent. 

Egy 20-30 évre szóló döntést pedig nem lehet egyik pillanatról a másikra meghozni. 

Összefoglalva

Ha nem vagy biztos abban, melyik megtakarítási forma való neked leginkább, keress minket bátran! Mi segítünk kiválasztani a legtesthezállóbb konstrukciót, amellyel könnyedén biztosíthatod magad számára a felhőtlen nyugdíjas éveidet.


A leírtak a blog írójának a személyes véleményét tükrözik, nem minősülnek ajánlatnak, kötelezettség vállalásnak, üzleti vagy befektetési, biztosítási javaslatnak, vagy felhívásnak. Konkrét biztosítási, vagy egyéb befektetési elképzelés esetén előzetesen mindenképpen konzultálj szakemberrel annak érdekében, hogy a személyes körülményeid és lehetőségeid alapján a lehető legjobb döntést hozhasd meg. 

Tetszett a cikk? Kérdésed van a témával kapcsolatban? Írj közvetlenül nekem!

advisor
Egyeki Bálint

biztosítási szakértő

    Küldés
    mood
    Back to the top