Infláció – Így védd meg tőle a pénzed!

Basky Balázs I 2021.07.26. Megtakarítás, Pénzügyi tippek
Infláció - Így védd meg tőle a pénzed!

Az infláció jelentése sokak számára a mai napig nem világos. Holott egy olyan gazdasági tényezőről van szó, ami kivétel nélkül mindenkit érint, aki pénzből él. Ebből a cikkből megtudhatod, mi az infláció, és milyen módszerekkel lehet kiszámolni. Valamint azt is, hogy miként gondoskodhatsz arról, hogy megtakarításaid ne veszítsék el értéküket ez miatt! Csapjunk bele!

Az infláció jelentése

Az infláció fogalma latin eredetű (inflatio), jelentése felfúvódás, puffadás. A közgazdaságtanban kissé más értelemben használjuk: a pénz tartós értékromlását értjük alatta. A gyakorlatban az infláció a fogyasztási cikkek és nyersanyagok árának egységes és tartós emelkedésében érzékelhető. 

Egy egyszerű példával illusztrálva: ha tavaly egy liter tej 200 forintba került, ma pedig 220 forintba, akkor a tej 10%-ot inflálódott. Ám ha csak a tej ára emelkedett, azt globális szinten még nem nevezhetjük inflációnak. Inflációról csak akkor beszélhetünk, ha gazdaságban forgó termékek túlnyomó része egyszerre drágul. Tehát ha 10 000 Ft-ért kevesebbet tudunk vásárolni, mint 1-2 éve, akkor az infláció hatását, vagyis a tartós pénzromlást érezhetjük.

Az infláció típusai

Az inflációt számos szempont szerint csoportosíthatjuk. Én azonban csak kettőt szeretnék tüzetesebben szemügyre venni, az infláció üteme és oka szerinti csoportosítást. Lássuk először az ütem szerinti rendszerezést!

Lassú infláció

Lassú inflációról akkor beszélhetünk, ha az infláció mértéke körülbelül 2-3%-os. A gazdaság számára ez a legkedvezőbb, mivel ez a gazdasági növekedésre is pozitív hatással van.

Lépegető infláció

Az infláció mértéke akkor esik a lépegető tartományba, ha üteme 3% és 10% között mozog. Előfordulhat, hogy sok áru és szolgáltatás nem lesz mindenki számára elérhető, hisz a bérek már nem tudják fedezni ezek költségeit. A gazdaság egyensúlya viszont még megőrizhető. 

Vágtató infláció

A vágtató, tehát a 10% feletti infláció esetén már könnyen lehet, hogy eluralkodik a káosz a gazdaságban. A bérek ekkor már egyértelműen nem tudják fedezni a napi kiadásokat, a pénz értéke gyorsan romlik. Ez pedig mind a fogyasztók, mind a befektetők részéről bizalomvesztéshez vezethet. Vágtató infláció esetén nem ritka a kormányválság és a lakosság bizalmatlansága sem a politikai vezetőkkel szemben.

Hiperinfláció

Hiperinflációról akkor beszélhetünk, ha a pénzromlás mértéke meghaladja az 50%-ot. De nem elképzelhetetlen az sem, hogy egy ilyen helyzetben az infláció üteme többszáz százalékot ugrik! Ez a jelenség kifejezetten ritka, főként háborús helyzetekben vagy instabil politikai háttérrel rendelkező országoknál fordul elő. Jellemzően rendkívüli módon destabilizálja a gazdaságot, és kizárólag kormányzati döntések, szigorú megszorítások sorával fordítható vissza. Hiperinfláció az utóbbi időszakban többek közt Zimbabwében volt tapasztalható. Magyarországon is volt rá a példa a második világháború után, ahol a pengő értéke 207.19%-ot esett naponta. A pengő hiperinflációja sokak szerint a világtörténelem eddigi legsúlyosabb leértékelődése volt. Rendszeresen hivatkoznak rá külföldi szakirodalmakban is.

Defláció

Deflációnak nevezzük az infláció ellentétét, vagyis azt a jelenséget, amikor az infláció értéke negatív irányba fordul. Ez a gyakorlatban árcsökkenéssel jár, ami első hallásra igen pozitívan hangzik, valójában viszont rendkívül aggasztó gazdasági helyzet jele lehet. Ha egy országban defláció tapasztalható, az lassítja a gazdaságot, ami pedig hosszú távon jelentős szociális problémákat okozó, gazdasági depresszióhoz vezethet.

Az infláció okai

A közgazdaságtani definíció szerint infláció akkor alakul ki, ha egy országban a forgalomban lévő pénz mennyisége meghaladja a gazdasági növekedést. Erre utal az infláció szó eredeti jelentése is.

A pénz értéke sokáig valamilyen nemesfém, főként az arany értékéhez volt igazítva. A 20. század második felétől kezdve azonban a világ szinte összes államában úgynevezett fiat pénzek, azaz rendeleti pénzek kerültek forgalomba. A rendeleti pénz értéke nem egy nemesfém értékéhez van igazítva, hanem törvényileg szabályozott. Az országok a magas államadósságokat, a labilis ökonómiai helyzeteket, a likviditási problémákat és a háborús költségeket fiat pénzek nyomtatásával finanszírozták. A pénznyomtatáskor több bankjegy került forgalomba, azaz “felduzzadt” a pénzmennyiség. 

Amikor pedig a gazdasági növekedés nem tudott lépést tartani a készpénzmennyiség növekedésével, az árak a magasba szöktek. Ennek oka, hogy egységnyi árura több pénz jutott. 

Manapság azonban az infláció okait nehéz egyértelműen meghatározni, mivel számos elmélet létezik. Sokak szerint a pénzromlás okait napjainkban sokkal inkább a reálgazdasági folyamatokban kell keresni, semmint a pénznyomtatásban.  A reálgazdaság a gazdaság azon része, amely képes független maradni a pénzügyi szférától közép, vagy hosszú távon.

A modern korban két fő okból alakulhat ki infláció. A kereslet növekedéséből (keresleti infláció), valamint az áru előállítási költségeinek drágulása miatt (kínálati infláció vagy költséginfláció).

Mi a keresleti infláció?

A keresleti inflációban a korábban tárgyalt pénznyomtatás analógiáját lehet felfedezni. Abban az esetben, ha egy országban alacsony a munkanélküliség, stabil a gazdasági helyzet és magasak a bérek, a fogyasztási kedv megnő. Ekkor a társadalom szívesebben áldoz fogyasztási cikkekre, és kevesebbet spórol. Így a kereslet növekedésének hatására a gazdaságbanaz árak növekedése figyelhető meg. 

Mi a kínálati infláció?

Kínálati vagy költséginflációról akkor beszélhetünk, ha a termékek ára nem a kereslet növekedése miatt, hanem az előállítási költségek emelkedése miatt megy végbe. A termelési költség egyrészt azért drágulhat, mert a nyersanyag is drágul, másrészt akkor is, ha a munkavállalók bérei emelkednek. Ekkor, mivel a kereslet változatlan, a kereskedők az előállítási költségtöbbletet a fogyasztói árra terhelik rá, ekkor pedig általános áremelkedés tapasztalható. Ez tapasztalható Magyarországon 2021-ben az elszálló ingatlanárakkal kapcsolatban is.

Hogyan számolják ki az inflációt?

Az inflációs ráta számításához használt legnépszerűbb mutató a fogyasztói árindex (CPI). Ez az érték a lakosság által vásárolt áruk és az igénybevett szolgáltatások árának változását mutatja meg. A legtöbb statisztikai központ, köztük például a Központi Statisztikai Hivatal is a CPI-t használja az inflációs ráta számításához. 

A fogyasztói árindex kiszámításakor egy úgynevezett fogyasztói kosár kerül meghatározásra. Ez a kosár tartalmazza az összes olyan terméket és szolgáltatást, melynek árváltozásait nyomon követik. Ebbe jellemzően beletartoznak az alapélelmiszerek, a ruházati cikkek, a szeszesitalok, a dohánytermékek, a kulturális szolgáltatások, és számos egyéb jószág.

A KSH az általános fogyasztói árindexet az alábbi fő termékcsoportok súlyával számítja ki.

  • Élelmiszer: 26,401 %
  • Szeszes italok, dohányáruk: 10,272 %
  • Ruházkodási cikkek: 3,795 %
  • Tartós fogyasztási cikkek: 7,703 %
  • Háztartási energia: 6,538 %
  • Egyéb cikkek, üzemanyagok: 17,976 %
  • Szolgáltatások: 27,315 %

Fontos megjegyezni, hogy a KSH több különböző fogyasztói kosárral is számol.  Létezik a nyugdíjasok fogyasztói kosara és a maginfláció kiszámításához használt kosár is.. Ezekben a fenti kategóriák más súlyozással szerepelnek.

Mi a gond a fogyasztói árindexxel?

A fogyasztói kosarak csak egy átlagos értéket mutatnak. 2021 második és harmadik negyedévében a magyar infláció mértéke éves szinten 5% körül mozog. Ez korántsem mutatja meg a pénzromlás valódi értékét. Az Y és Z generáció tagjai például több elektronikai cikket fogyasztanak, az ételrendelés népszerűsége miatt kevesebb élelmiszert vásárolnak. A legtöbb esetben lakást bérelnek, mert még az első lakás megvásárlása előtt állnak. Éppen ezért, akár 10-20%-kal magasabb inflációt tapasztalhatnak a KSH által mért fogyasztói kosárnál. Ha te is vezeted a kiadásaidat havi rendszerességgel egy saját költségvetésben, akkor visszanézve könnyen lemérheted, mennyit változott a havi költésed. A te fogyasztói kosarad inflációját ez mutatja meg a legjobban.

Kik bukhatnak az infláció emelkedésével?

Az infláció mindenkire hatással van, aki pénzből él. Egyesek azonban kevésbé vannak kiszolgáltatva az általános pénzromlás káros hatásainak. Jellemzően azokat érinti a legrosszabbul az infláció, akik készpénzben tartják a megtakarításaikat. Azok sem érezhetik magukat biztonságban, akik olyan befektetési eszközökbe helyezték a pénzüket, melyek hozama nem haladja meg az infláció mértékét. Nézzük meg, melyek lehetnek ezek.

Alacsony kamatozású állampapírban lekötött megtakarítás

A legtöbb, klasszikus állampapír kamata fix. Ha az inflációs ráta ezeket a jellemzően alacsony fix kamatokat meghaladja, csökken is a befektetett pénzünk értéke. Az infláció kivédésére léteznek olyan kis likviditású magyar állampapír típusok, amelyek követik az inflációs rátát. Ezek elsősorban növekvő inflációs környezetben lehetnek jó megoldások.

Bankbetétben lekötött megtakarítás

A bankbetétben lekötött megtakarításokkal a helyzet hasonló, mint az állampapíroknál. A sztenderd lekötött betétek kamata 2021-ben (EBKM) 0.01% és 3% között mozog. 5%-os inflációs ráta esetén még ahhoz sem elég, hogy megtakarításunk megőrizze az értékét.

Lekötetlen megtakarítás készpénzben

A fenti módszerek azonban még mindig valamilyen szinten kedvezőbbek annál, mintha pénzünket párnacihába varrva tartanánk, vagy csak egy bankszámlán hagynánk. Ebben az esetben ugyanis megtakarításunk teljesen ki van téve az inflációnak és folyamatosan veszít pénzünk az értékéből az infláció mértékével.

Hogyan védhetjük ki az infláció hatásait?

Az infláció hatásainak kiküszöbölésére az egyik leghatékonyabb módszer az, ha befekteted a megtakarításod. Mégpedig olyan eszközökbe fektetjük be megtakarításainkat, amelyek inflációt meghaladó hozamra esélyesek. Befektetések esetén aranyszabály, hogy nem érdemes egyetlen lapra feltenni mindent, azaz minél többféle eszközbe és szektorba érdemes gondolkozni. Ezt nevezzük diverzifikációnak, amely segít befektetésekkel járó kockázatok csökkentésében is. 

Mondok rá egy példát! Ha például csak fix kamatozású állampapírt vásárolunk, akkor a fentiek alapján magas infláció esetén előfordulhat, hogy semmit sem nyerünk. Sőt, még csak meg sem őrizzük a megtakarításunk értékét! Előfordulhat, hogy bukhatunk is vele. Ám egy kiegyensúlyozott befektetési portfólió, amely részvényeket, kötvényeket és egyéb eszközöket is tartalmaz, jobban ellenáll az inflációnak.

Belevágnál a befektetésbe? Segítünk!

Az infláció egy olyan gazdasági tényező, amivel mindenkinek érdemes foglalkoznia. Különösen azoknak fontos odafigyelni rá, akik most vágnának bele egy hosszú távú megtakarításba. A fix kamatozású állampapírok és bankbetétek legtöbbször nem állnak ellen az inflációnak. Ennél pedig már csak akkor bukhatunk nagyobbat a pénzromláson, ha egyáltalán nem fektetjük be a megtakarításainkat. 

Ha szeretnéd értékállóvá tenni megtakatarításodat, és élvezni a befektetések hozamait, akkor egy jól felépített befektetési portfólióban érdemes elhelyezni a pénzedet. Mivel egy ilyen portfólió létrehozása magas szakértelmet kíván, mindenképp fontos lehet segítséget kérni az első lépésekben. Amennyiben nem vagy biztos abban, hogyan kell nekikezdeni a hosszú távú pénzügyi tervezésnek, keress minket! Mi segítünk kiválasztani a számodra legtesthezállóbb befektetési formákat, hogy a vagyonod hosszú éveken át biztos, értékálló alapot képezhessen.


A leírtak a blog írójának a személyes véleményét tükrözik, nem minősülnek ajánlatnak, kötelezettség vállalásnak, üzleti vagy befektetési, biztosítási javaslatnak, vagy felhívásnak. Konkrét biztosítási, vagy egyéb befektetési elképzelés esetén előzetesen mindenképpen konzultálj szakemberrel annak érdekében, hogy a személyes körülményeid és lehetőségeid alapján a lehető legjobb döntést hozhasd meg. 

Tetszett a cikk? Kérdésed van a témával kapcsolatban? Írj közvetlenül nekem!

advisor
Basky Balázs

biztosítási szakértő

    Küldés
    mood
    Back to the top