A gépjármű kárbejelentés lépései kgfb esetén nem egy bonyolult dolog, ám fontos tisztában lenni a menetével. Egy baleset után sok hibát véthetünk a stresszhatás következtében. Ez lassíthatja a kárrendezés folyamatát, de előfordulhat, hogy a biztosító pontatlanul ítéli meg a felelőst és a felelősség mértékét is. Ebből a cikkből megismerheted a kötelező biztosítás kárrendezés menetét. Valamint azt is, hogy milyen szabályok, határidők és adminisztrációs kötelezettségek vonatkoznak az érintettekre. Kezdjük a legelején!
Mi a kgfb?
A kgfb, azaz a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a mások gépjárművében okozott károkat téríti meg. Tehát ha balesetet szenvedsz, és te voltál a hibás, a köteleződ fedezi a másik autón keletkezett sérüléseket. Ha viszont a balesetben a másik volt a vétkes, az ő kgfb-je fogja a te károdat megtéríteni.
Kötelező biztosítás kárbejelentés: mi a teendő, ha balesetet szenvedsz?
Ahhoz, hogy minden rendben menjen a kötelező biztosítás kárrendezésekor fontos, hogy egy baleset után is megőrizzük a lélekjelenlétünket. Ekkor ugyanis sok adminisztrációs feladat vár ránk a helyszínen, amennyiben nem történt személyi sérülés. Ezt igyekeznünk kell minél pontosabban elvégezni. Lássuk, mit kell tennünk, ha baleset történik!
Ki a felelős?
Első lépésként mindenképp győződj meg arról, hogy nem történt személyi sérülés! Ha mindenki jól van, és te magad is megnyugodtál, nekiláthatsz a szükséges teendőknek. Amennyiben lehetséges, állj meg az autóddal úgy, hogy ne akadályozd a forgalmat, és tedd ki a vészvillogót. Ezután, attól függően, hogy ki volt a vétkes, más-más forgatókönyv lép életbe.
Ha te voltál a vétkes
Abban az esetben, ha te okoztad a balesetet, és ezzel a másik fél is egyetért, két lehetőséged van. Vagy “zsebből” rendezed a kárt, vagy bevonjátok a biztosítótársaságot is. Utóbbi esetben a bejelentés megtétele után a pénzintézet megállapítja a felelősséget, és a másik sofőr járművén esett kárt megtéríti. A te károdat azonban csak a casco fedezheti. Ha nem rendelkezel ezzel a biztosítási típussal, akkor a javíttatást sajnos saját költségen kell végezned.
Fontos, hogy ha te okoztad a kárt, akkor is készíts fotót a károsult autójáról. Ezzel elkerülheted azt a későbbiekben, hogy olyan kárt is a baleset számlájára írjanak, amelyet nem is te okoztál.
Ha a másik sofőr hibázott
Amennyiben a másik sofőr volt a vétkes, mindenképpen rögzítsd a baleset körülményeit olyan részletességgel, ahogy csak tudod. Ha teheted készíts fotókat is, hogy képi bizonyítékokkal is alá tudd támasztani a sérülés mértékét. A kárt ebben az esetben a másik fél biztosítója fogja számodra megtéríteni.
Ha mindkét sofőr hibázott
Ekkor is fontos a baleset körülményeinek pontos rögzítése. A biztosító meg fogja állapítani, hogy ki milyen százalékban felelős, és eszerint az adat szerint fog téríteni. Az arány ritkán 50-50%, ezt az esetek nagy részében jogi úton állapítják meg.
Ha a vétkes nem a saját járművét vezette
Előfordulhat, hogy a vétkes sofőr olyan autóval okozott balesetet, melynek nem ő a tulajdonosa. A kötelező biztosítás megkötése a jármű tulajdonosának vagy üzemben tartójának a feladata. Így ha a sofőr üzembentartóként van bejegyezve, az ő biztosítása fedezi a kárt. Ha a sofőr kölcsön autóval utazott, akkor a tulajdonos kgfb-je állja a javíttatást. Ez abban az esetben történik, ha nincs hivatalos nyoma annak, hogy a bármi köze lenne a járműhöz
Ha viharkár éri az autót
A természeti erők okozta károkat nem fedezi a kötelező biztosítás, csak a casco. Így ha az autóddal egy kicsavarodott fa, vagy jégverés bánik el csúnyán, casco nélkül saját zsebből kell intézned a javíttatást.
A casco biztosításról itt olvashatsz bővebben: Mire terjed ki a casco biztosítás?
Ha a parkoló autóban okoznak kárt
Amennyiben a vétkes sofőr meghagyta az adatait, elindhíthatod az eljárást a biztosítójánál, a kgfb pedig téríti a kárt. Ha a károkozó fél személye ismeretlen marad, akkor szintén csak a casco segíthet.
Ha külföldön ér a baleset
A kgfb akkor is védelmet nyújt, ha a kár az Európai Gazdasági Térség vagy a Zöldkártya Rendszer valamelyik országában történik. Ezekben az államokban a Magyarországon is használt kék-sárga baleseti bejelentő lapot használhatjuk az eset jelentésére, ha a károkozó személye tisztázott.
Mikor kell rendőrt és mentőt hívni?
Ha balesetet szenvedünk, elsőként mindenképp arról kell meggyőződnünk, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, akkor rendőrt kell hívni. Súlyos sebesülés esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell a mentőket is.
Rendőri intézkedésre van szükség akkor is, ha vitás helyzet alakul ki. Például nem tudják eldönteni a felek, hogy ki okozta a balesetet. Ilyen esetben fontos, hogy sokkhatás alatt ne kérjünk bocsánatot és ne is írjunk alá semmit! Ez egy vitás helyzetben később ellenünk fordítható. Várjuk meg, amíg megnyugszunk. Vizsgáljuk és értsük meg, hogy mi történt pontosan, nézeteltérés esetén pedig értesítsük a hatóságokat.
Minden olyan esetben is rendőrt kell hívni, amikor a másik gépjármű okmányaival probléma van. Például nincs az autón érvényes kötelező biztosítás, vagy érvényes műszaki vizsga. Soha ne menj bele olyan megoldásokba, amelyek nem a valóságot fedik. Például, ha a másik sofőr azt mondja, van egy ugyanilyen autója, amin van biztosítás, és majd arra terheli a kárt. Ez a biztosítási csalás tiszta esete. Amennyiben ebbe belemész, akkor Te is biztosítási csalást követsz el. A biztosító minden esetben leszemlézi a balesetben résztvevő járműveket, így a trükközés szinte minden esetben meghiúsul.
Nem érdemes rendőrt hívni, ha a felelős egyértelmű, senki sem sérült meg, és a balesetező sofőrök meg tudnak egyezni. Ebben az esetben a kiérkező hatóságoknak kötelességük a felmerülő szabálysértés miatt megbüntetni a vétkes felet. Ez pedig csak plusz anyagi terhet ró a sofőrre.
Kárbejelentés lépései a helyszínen
Rögzítsd a baleset körülményeit!
Amennyiben nem történt személyi sérülés, és nem kellett rendőrt hívni, a káresemény dokumentációját neked és a másik sofőrnek kell elkészíteni. Ehhez az úgynevezett kék-sárga baleseti bejelentő lapot kell kitölteni.
Ha ez a nyomtatvány nincs kéznél, online is jelezheted a MABISZ kárbejelentő applikációján keresztül. Ha erre sincs lehetőséged, végszükség esetén egy sima papír is megteszi.
Ekkor a baleset pontos körülményein túl az alábbiakat kell rögzíteni:
- Név
- Lakcím
- Rendszám
- Forgalmi engedély száma
- Jogosítvány száma
- Biztosítási kötvény száma
Gyűjts bizonyítékot!
Minden esetben érdemes fotókat is készíteni. Ezáltal a kárrendezés menete is felgyorsítható, a biztosító pedig pontosabban tudja majd megítélni a kártérítés mértékét. Sőt, ha tanúk is voltak, az ő vallomásukat is érdemes rögzíteni, és elkérni az elérhetőségüket, hogy vitás helyzet esetén segíthessenek.
Rögzítsd a felelősség elismerését!
Ha egyértelmű, ki volt a baleset felelőse, és ezt el is ismeri az illető, akkor az elismerést írásban kell rögzíteni. Ezt a sárga-kék nyomtatvány megjegyzés rovatában teheted meg. De ebben az esetben is megteszi a sima papírra írt elismerés is.
A kárbejelentés lépései a biztosító felé
Gépjármű kárbejelentés határideje
A kötelező biztosítás kárbejelentésének határideje különböző a károkozónál és a károsultnál. A károsultnak 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójának bejelentse a balesetet. A károkozónak csak 5 nap áll rendelkezésére, hogy a saját biztosítójánál jelentse a balesetet a körülmények részletes bemutatásával.
Milyen dokumentumok szükségesek a biztosítónak a kárbejelentéshez?
A kárbejelentéshez az alábbi dokumentumokat kell magunkkal vinni:
- Kitöltött kék-sárga nyomtatvány, vagy az ezt helyettesítő dokumentáció, rendőrségi jegyzőkönyv
- Forgalmi engedély
Ezen felül az alábbi dokumentumokkal meggyorsítható az eljárás:
- A jármű törzskönyve, vagy annak másolata
- Előre kitöltött gépjármű kárbejelentő lap
- A sofőr jogosítványa
A térítés folyamata
Miután a biztosítótársaság befogadta a kárbejelentést, az autót egy szakértő vizsgálja meg. Ő rögzíti az autón esett sérüléseket, és megállapítja, melyik köthető a balesethez, és melyik nem. Ezután a biztosítótársaság azt ellenőrzi, hogy az autó gazdaságosan javítható-e vagy sem.
Ha javítható, az alábbi lehetőségek közül lehet választani:
- Kárrendezés javítási számla benyújtása nélkül: ebben az esetben a pénzintézet egy előzetes kalkulációt készít, és felajánl egy összeget. Amennyiben utólag kiderül, hogy a valós javítás többe kerül, és a számla utáni kártérítést választod, a különbözetet a biztosítótársaság kifizeti.
- Kárrendezés javítási számla alapján: a részletes javítási számla és kalkuláció alapján fizet a biztosító.
Amennyiben az autó nem javítható, az úgynevezett totálkár-rendezési forgatókönyv lép életbe. Ekkor a pénzintézet kifizeti a káridőponti érték és a maradványérték, azaz a balesetet szenvedett jármű értékének különbözetét.
Ezután a kifizetést a tulajdonosnak, vagy az általa meghatalmazott személynek, javítónak utalja el a biztosítótársaság. Ez csakis akkor történhet meg, ha a biztosítási díj rendszeresen és időben érkezett a pénzintézet felé. Amennyiben a gépjárművet tulajdonjog-korlátozás, például banki hitel terheli, a kártérítés összegét csak egy engedményező nyilatkozat fejében lehet felvenni.
Konklúzió
A kötelező biztosítás az egyik legmegbízhatóbb társ az utakon. A balszerencse bármikor, bárkire lecsaphat, ezért fontos, hogy tudjuk, mi a teendő, ha ilyen helyzetbe keveredünk. A baleset okozta stressz miatt biztosan nehezebben fogunk tudni tiszta fejjel cselekedni.
Ráadásul nagyban meg is könnyíti az ügyintézést, ha ismerjük a kárrendezés folyamatát. Ha épp biztosítóváltás előtt állsz, és nem tudod, melyik lenne számodra a legmegfelelőbb biztosítási forma, keress minket! Mi segítünk kiválasztani a számodra legmegfelelőbb konstrukciót, hogy mindig biztonságban érezd magad az utakon, bármerre is jársz.
A leírtak a blog írójának a személyes véleményét tükrözik, nem minősülnek ajánlatnak, kötelezettség vállalásnak, üzleti vagy befektetési, biztosítási javaslatnak, vagy felhívásnak. Konkrét biztosítási, vagy egyéb befektetési elképzelés esetén előzetesen mindenképpen konzultálj szakemberrel annak érdekében, hogy a személyes körülményeid és lehetőségeid alapján a lehető legjobb döntést hozhasd meg.
