Mire terjed ki a casco biztosítás? Válasz minden kérdésedre egy helyen.

Egyeki Bálint I 2021.06.14. Jármű biztosítás

Mi a casco? Mire fizet egyáltalán ez a biztosítási forma? És miért nem elég csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kötni? Ezek a kérdések a legtöbb járműtulajdonost foglalkoztatják, én pedig igyekszem az alábbi cikkben az összesre pontos választ adni. A casco ugyanis a kgfb mellett az egyik legfontosabb gépjármű-biztosítási forma. Ugyan nem kötelező, mégis rengeteg plusz költségtől és kellemetlenségtől kíméli meg az autósokat, ezért mindenképpen érdemes megfontolni az igénylését!

Mi a casco? 

Klasszikus értelemben véve a casco egy olyan vagyonbiztosítást takar, ami magában a gépjárműben okozott károkat téríti meg. A kifejezés az angol “casualty” (sérülés), és “collision” (ütközés) szavak összeillesztéséből jött létre. Értelemszerűen ezeknél a káreseményeknél nyújt segítséget. A modern casco termékek azonban már széles körű szolgáltatási palettával rendelkeznek. Opcionálisan, a klasszikus töréskáron túl sofőr-, utas-, poggyászbiztosítási modulokat, és számos egyéb választható fedezetet is tartalmaznak.

Mióta elérhető a casco?

Magyarországon már a 70-es évek óta van lehetőség gépjármű-biztosítást kötni, a ma ismert casco biztosítás kialakulása azonban 1991-re tehető. Ekkor jött létre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fogalma, és vált el egymástól a kgfb és a casco, mint a járműbiztosítások formái.

Mi a különbség a casco biztosítás és a kgfb között?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ugyan mi szükség van a casco biztosításra, ha egyébként is fizetjük már a kötelezőt. A kgfb és a casco ugyan első pillantásra hasonlónak tűnhet, ám valójában rengeteg mindenben különböznek egymástól, és mindkettő elengedhetetlen fontosságú. 

A legfőbb különbség, hogy a kgfb mindig a másik járműben vagy járművekben esett kárt téríti meg. A casco pedig a saját autónkat védi, függetlenül attól, hogy a baleset okozói vagy elszenvedői vagyunk. 

A másik fontos eltérés, hogy a kgfb-t minden jármű tulajdonosának kötelező megkötni, ha elmulasztod, akkor fedezetlenségi díjat kell fizetned. A casco biztosítás néhány kivételtől eltekintve opcionális. 

Mikor kötelező casco biztosítást kötni?

A casco egy alapvetően igen hasznos, ám opcionális biztosítási forma, amit csak különleges esetekben kötelező megkötni. Az jármű célú hitelfelvételnek szinte minden esetben feltétele a casco, és akkor is kötelező, ha lízingelni szeretnénk az autót.

Mik a casco előnyei?

A járművezetés már önmagában is egy potenciálisan veszélyes tevékenység. Magas a kockázata egy esetleges káreseménynek, ezért a casco sem egy kifejezetten olcsó mulatság. Ettől függetlenül azonban szinte mindig megtérül. Bármikor szenvedhetünk az autónkkal egy olyan balesetet, amelynél az önerőből történő javíttatás akár milliós nagyságrendű is lehet. 

A casco azonban módozattól függően nem csak a javítási költségeket állja.

Ha a gépjármű meghibásodik, és nem tudjuk használni, a biztosító a legtöbb esetben kölcsönautót is biztosít a számunkra. Így az autó javítási ideje alatt is zökkenőmentesen mehet tovább az élet, ami például kisgyermekes családoknál létfontosságú lehet.

Manapság a casco termékek széles palettája érhető el a különböző biztosítótársaságoknál.  Sokféle konstrukciót választhatunk attól függően, hogy milyen gyakran és milyen célból használjuk az autónkat. Lássuk, mi mindenre nyújthat fedezetet a casco biztosítás!

Mire fizet a casco biztosítás?

A casco biztosításban foglalt káreseményeket két fő csoportra oszthatjuk: alapfedezetre és választható fedezetre. A legtöbb casco biztosítás alapfedezete az alábbi négy főbb kárfajtát foglalja magában.

Töréskár

A töréskár alatt a balesetből eredő károkat értjük. Ide tartozik például az, ha karambolozunk, vagy ha egy idegen ember megrongálja a járművet. A vadkár és egy esetleges gázolás során bekövetkező járműsérülés is ebbe a kategóriába sorolandó.

Elemi kár

Elemi kárról akkor beszélhetünk, ha nem egy baleset, egy állat vagy ember, hanem a természet erői bánnak el a járművünkkel. Ilyen lehet egy jégverés, árvíz, villámlás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása is. Ha pedig egy erős szélviharban kicsavarodó fa esik a kocsinkra, azt is az elemi károk fedezetére hivatkozva téríti a biztosító.

Üvegkár

Ez az alapfedezet a szélvédőnek vagy az autó más üvegalkatrészének rongálódására vonatkozik. Például ha egy felpattanó kavics miatt megsérül a szélvédő, vagy egy lopási kísérlet során betörnék az autónk ablakát. A casco ebben az esetben is kifizeti a keletkezett kárt.

Lopáskár

Lopáskárról értelemszerűen akkor beszélhetünk, ha az autónkat eltulajdonítják, és az nem kerül elő. Ha a szabályosan lezárt autónk alkatrészeit lopják el, abban az esetben részlopáskár ér bennünket. A legtöbb esetben a casco erre a káreseményre is vonatkozik.

Választható fedezetek

Hogy milyen extra szolgáltatásokat választhatunk a casco biztosításunkhoz, az pénzintézetenként változik. A leggyakoribb kiegészítők közé tartozik a sofőrre és az utasokra vonatkozó balesetbiztosítás és a poggyászbiztosítás. Létezik hibás üzemanyag tankoláskor bekövetkezett károkat fedező modul is. Ezek mellett van sofőrszolgálat, jogi költségeket fedező biztosítás is, és olyan kiegészítő is, ami biztosítja a hazajutásunkat a jármű meghibásodása esetén.

Mire nem fizet a casco biztosítás? 

Fontos leszögezni, hogy még a legszélesebb szolgáltatási palettát kínáló casco termékek sem védenek mindentől. Ezekkel a speciális helyzetekkel pedig fontos tisztában lenni, nehogy váratlan meglepetés érjen bennünket.

A casco biztosítások jellemzően nem térítenek:

  • terrorcselekmény, 
  • háborús helyzet, 
  • tömegmegmozdulások 
  • engedély nélküli átalakításból fakadó kár esetén. 

Ezen felül az alábbi körülmények esetén mentesül a biztosító a kárrendezési kötelezettség alól: 

  • Érvényes műszaki vizsga hiánya
  • Ha nem a szerződés területi hatályán belül történik káresemény
  • Bármilyen bizonyítható gondatlanság esetén sincs kártérítés (ittas vezetés, vagy télen szétfagyó hűtőrendszer, rossz rakományrögzítésből fakadó kár)
  • Ha forgalmi engedéllyel, törzskönyvvel, vagy esetleg slusszkulccsal együtt lopják el a kocsit, illetve ha esetleg nyitva hagyjuk azt

Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy nem mindegyik casco termék foglalja magában az összes alapfedezeti kártípust. 

Szerződéskötés előtt ezért minden esetben érdemes alaposan tanulmányozni, hogy mi számít káreseménynek.

Mi az a casco önrész?

A casco térítési összegéből szinte minden esetben levonásra kerül egy előre meghatározott összegű önrész. A casco önrészt a pénzintézetek egy százalékos összegben (pl.: 10%), valamint egy minimum összegben határozzák meg (pl.: 100 000 Ft). 

Az összeg mértéke szerződéskötéskor választható. Ha magasabb összegű önrészt választunk, a biztosítási díj alacsonyabb lesz. Ezzel együtt nagyobb kockázatot vállalunk, hisz ha nem elég nagy értékű a kár, a biztosító nem fizet. Alacsonyabb önrész esetén a pénzintézet nagyobb eséllyel téríti meg a kárt, ám cserébe a biztosítási díj is magasabb lesz. 

Casco bónusz fokozatok

Ahogy a kgfb esetében, úgy a casco biztosításnál is létezik az úgynevezett bónuszrendszer. A casco bónusz fokozat alapvetően határozza meg a biztosításod díját. Azoknak a sofőröknek, akik ritkán vagy egyáltalán nem veszik igénybe a casco szolgáltatásait, és több balesetmentes évet tudhatnak a hátuk mögött, évről évre alacsonyabb díjat kell fizetniük. A gyakrabban balesetezők azonban minden ilyen eset után rosszabb kategóriába kerülnek, amivel arányosan a biztosítási díj is növekszik. Pontosabban minden második káresemény után egy fokozatot csökken a casco bónusz fokozat.

Mikor érdemes mindenképpen casco biztosítást kötni?

A casco alapvetően csak lízingelt és hitelre vásárolt autók tulajdonosai számára kötelező. De egyéb esetekben is kifejezetten ajánlott megkötni a járműbiztosítás ezen formáját. 

Új autó vásárlása esetén például mindenképpen érdemes, hisz ekkor a jármű javítási költségei igen magasak lehetnek.

Jellemzően a 13 évnél régebbi, használt autók esetében előfordulhat, hogy a biztosító nem vállal kockázatot. Ezek a járművek korukból fakadóan nagy valószínűséggel meg fognak hibásodni. Ha pedig a pénzintézet mégis hajlandó megkötni a biztosítást, valószínűleg csak magas díjért cserébe teszi ezt. A régi, meghibásodott alkatrészek kártalanítása pedig várhatóan olyan alacsony lesz az önrésszel együtt, hogy nem éri meg aláírni a szerződést.

Mire kell ügyelni szerződéskötéskor?

Szerződéskötés előtt sok szempontot kell mérlegelni, nem csak a díj mértékét. Mielőtt bármit is aláírnánk, érdemes pontról pontra elolvasni a feltételeket, hogy aztán a megfelelő gondossággal járjunk el az üzemeltetés során. 

De ha ezek után sem vagy biztos abban, hogy megéri-e számodra casco biztosítást kötni,  vagy nehezen igazodsz el a különböző csomagok és kiegészítő modulok között, keress minket! Mi segítünk kiválasztani a számodra legmegfelelőbb konstrukciót.

Mire terjed ki a casco?


A leírtak a blog írójának a személyes véleményét tükrözik, nem minősülnek ajánlatnak, kötelezettség vállalásnak, üzleti vagy befektetési, biztosítási javaslatnak, vagy felhívásnak. Konkrét biztosítási, vagy egyéb befektetési elképzelés esetén előzetesen mindenképpen konzultálj szakemberrel annak érdekében, hogy a személyes körülményeid és lehetőségeid alapján a lehető legjobb döntést hozhasd meg. 

Tetszett a cikk? Kérdésed van a témával kapcsolatban? Írj közvetlenül nekem!

advisor
Egyeki Bálint

biztosítási szakértő

    Küldés
    mood
    Back to the top