A nyugdíj számítás alapelveinek ismeretével meg tudod becsülni a várható nyugdíjadat hozzávetőlegesen. 2021-ben átlagosan 150 571 forint volt az öregségi nyugdíj Magyarországon. Nos, ha jelenlegi nyugdíjrendszerre támaszkodsz, neked még kevesebből kell majd kihúznod a hónap végéig. Az alábbi cikkből megtudhatod, hogyan is számolják a jelenlegi időskori havi juttatást. Továbbá megmutatom, mit kell tenned, hogy ne az anyagiakon való szorongásról szóljanak a nyugdíjas éveid.
Hogyan működik a hazai nyugdíjrendszer?
Hazánkban az öregségi nyugdíjnak az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer képezi az alapját. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a nyugdíjkorhatárt betöltött állampolgárokat a kereső réteg “tartja el” a bruttó keresetükből levont járulékok formájában. Ezeket a járulékokat azonban az állam nem névreszóló számlákon gyűjti, hanem egyetlen “közös edénybe”, amelyet később a nyugdíj törvényben rögzített egységes nyugdíj számítás rendszere alapján oszt szét az arra jogosultak körében.
Miből számítják a nyugdíjat?
Azt, hogy mennyi lesz a nyugdíjunk, alapvetően két adat határozza meg: a havi nettó átlagkereset és az aktív munkával töltött szolgálati idő.
Előbbi a tévhittel ellentétben nemcsak az utolsó munkával töltött esztendők keresetéből számolandó, hanem 1988. január 1-je óta minden év nettó átlagkeresete beleszámít! Tehát ha valaki 2021-ben megy nyugdíjba, akkor az elmúlt 33 évben kapott fizetése alapján határozzák meg a nyugdíjalapját képező havi nettó átlagát.
Valorizációs szorzók
Egy húsz-harminc évvel ezelőtt szerzett, néhány ezer forintos havi jövedelem azonban szám szerinti (nominál) értékében nem mérhető össze egy idei fizetéssel. A fenti példánál maradva, 1988-ban a havi átlagkereset közel 9000 Ft volt.
Ennek kiküszöbölésére hozták létre az úgynevezett valorizációs szorzókat, amelyet minden év márciusában aktualizálnak. A jelenlegi nyugdíj törvény értelmében a nyugdíjba vonulás éve előtti esztendőkben szerzett jövedelmet a valorizációs szorzók segítségével kell hozzáigazítani a tárgyévi jövedelem reálértékéhez.
Egy példával szemléltetve: az 1998-as évben kapott fizetés 2020-as valorizációs szorzója például 5,528 lett, tehát egy akkori 50 000 forintos fizetést 276 400 forintot érő jövedelemként kezel a nyugdíjfolyósító az öregségi nyugdíj számítás esetén.
Ezek azonban csak egyszerűsített nyugdíj számítások, a valódi elv ennél sokkal bonyolultabb, a nyugdíj pontos összegét rengeteg apró tényező befolyásolhatja.
Az azonban jól látszik, hogy a jelenleg nyugdíjba vonulók a havi nettó átlag életpálya-keresetük körülbelül 60-70%-át kapják meg nyugdíjként.
Az átlagnyugdíj a KSH adatai szerint 2019. januárjában havi 134 947 forint körül mozgott, az emberek nagy része azonban ennél jóval kisebb havi ellátásban részesült.
Az öregségi nyugdíjasok 29%-ának 100 ezer forintnál kisebb összegű ellátást folyósítottak. Az ellátottak több mint felének nyugdíja 100 ezer és 179 ezer forint közé esett.
Csirkefarhát vs. nyugodt nyugdíjas évek – miről fog szólni a nyugdíjas évünk, ha az állami rendszerre támaszkodunk?
Most már látod, hogy működik a nyugdíj számítás dióhéjban. A felosztó-kirovó rendszer egészen addig működőképes, amíg az aktív keresők és a nyugdíjasok száma harmóniában van. Ám abban a pillanatban, ahogy a nyugdíjasok száma meghaladja az aktív keresőkét, a rendszer hosszú távon fenntarthatatlanná válik.
Magyarországra ez a tendencia jellemző, ami egyrészt az elöregedő társadalom, másrészt a növekvő várható élettartam számlájára írható. A népességnövekedés több mint húsz éve lassuló tendenciát mutat hazánkban, nem túl nagy a gyermekvállalási kedv, ezzel párhuzamosan pedig a várható élettartam egyre inkább kitolódik.
A nyugdíjrendszer összeomlása ebben a helyzetben háromféleképpen kerülhető el: a nyugdíjkorhatár emelésével, a járulékok növelésével és a nyugdíj csökkentésével.
Mivel itthon már így is elég magasak a járulékok, így ezek növelése a legkevésbé elképzelhető megoldás, ám a nyugdíjkorhatár emelése és a nyugdíj kifizetés csökkentése a következő években realizálódhat. Egy szó mint száz: egyik sem túl kedvező a leendő nyugdíjasokra nézve.
Mennyi lesz a nyugdíjunk?
A nyugdíj számítás módszere szerint 2020-ban a havi nettó átlagkereset körülbelül 60-70 %-a. Ez 250 000 forint nettó átlagjövedelemmel számolva 150 000 és 175 000 forint között mozog.
Ám abban az esetben, ha a népességnövekedés ilyen ütemben lassul tovább, akkor 20 év múlva várhatóan már csak az átlagjövedelmünk 30-40%-át fogjuk kézhez kapni.
Ez az előbbi jövedelemmel számolva 70 000 és 100 000 forint körül mozog.
Az infláció miatt ez a szám természetesen magasabb lehet, ám reálértékében nem fog ennél többet jelenteni.
Az inflációról itt írtunk már bővebben: Infláció, pénzromlás
Ha pedig ránézünk erre az összegre, akkor valószínűleg senkinek sem a gondtalan nyugdíjas évek jutnak az eszébe.
A pontosabb számításokhoz nem kell találgatnunk, mivel az Országon Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság létrehozott egy online nyugdíjkalkulátort. Ki lehet számolni a várható nyugdíjunkat.
Mit lehet tenni a magasabb nyugdíj eléréséhez?
Véleményem szerint a nyugdíjcélú megtakarítás ma már kikerülhetetlen. Legyen szó nyugdíjbiztosításról, önkéntes nyugdíjpénztári vagy nyugdíj előtakarékossági számláról, mindenképpen érdemes valamilyen formájú megtakarításba belekezdeni.
Az állami rendszerre valószínűleg nem számíthatunk majd, a jövőnket pedig nekünk kell kézbe vennünk. Az állam ráadásul érezhetően igyekszik a saját állampolgárait is az öngondoskodás felé terelni.
Nem véletlen, hogy a fenti nyugdíjcélú megtakarítási formákat fixen, viszonylag nagy összeggel támogatja, ezzel is ösztönözve a jövőbe való befektetést.
Nem érdemes halogatni az öngondoskodást
Amennyiben nem szeretnéd a nyugdíjas éveidet a pénzügyeken való rágódással tölteni, kezdd el a megtakarítást már ma!
Ha szeretnél Te is tenni a nyugdíjadért, akkor jelezd nekünk itt és visszahívunk egy kötetlen beszélgetés céljából.
Elmagyarázzuk a különböző számlák és portfóliók közötti különbségeket, néhány kalkulációval pedig segítünk kiválasztani a leginkább testhezálló megoldást!
A leírtak a blog írójának a személyes véleményét tükrözik. Nem minősülnek ajánlatnak, kötelezettség vállalásnak, üzleti vagy befektetési, biztosítási javaslatnak, vagy felhívásnak. Konkrét biztosítási, vagy egyéb befektetési elképzelés esetén előzetesen mindenképpen konzultálj szakemberrel. Ez azért fontos, hogy a személyes körülményeid és lehetőségeid alapján a lehető legjobb döntést hozhasd meg.
